Megtelt érdeklődőkkel a napokban a Pegazus Természettudományi Központ. Könnyű József helyi csillagásznak köszönhetően a látogatók egy nem mindennapi előadáson vehettek részt, és egy hozzá kapcsolódó különleges kiállítást is megtekinthettek. Az üveglapok mögött igazi ritkaságokat lehetett látni így például meteoritokat is.


Meteoritok, csillagászati témájú bélyegek és bankjegyek, illetve asztrofotók. Megannyi érdekes darabot tekinthettek meg az érdeklődők a napokban a nógrádi megyeszékhelyen, a Pegazus Természettudományi Központban. Könnyű József helyi csillagász az univerzum titkaiba vezette be a hallgatóságot a Hullócsillagoktól a meteoritokig című előadása során, amelyhez szakmai kiállítás is társult.
Meteoritok és hullócsillagok: egy kívánság biztos teljesült
A résztvevőket elsőként Gőz Gábor, a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület elnök-igazgatója köszöntötte. Elárulta, hogy a napokban, a Perseidák csúcsán érkező első hullócsillagok közül látott egyet.
Amikor hullócsillagot lát az ember, akkor kívánni kell valamit, de nem szabad elmondani, mert akkor nem teljesül – fejtette ki az elnök-igazgató, aki ezután mégis megosztotta a megjelentekkel, hogy mit kívánt, mivel az már teljesült. Mint fogalmazott, a kívánsága az volt, hogy a kiállításmegnyitón sokan gyűljenek össze.
A csillagképek között kalauzolta a megjelenteket
Ezután Könnyű József, a salgótarjáni csillagászat kiemelkedő alakja csillagászathoz kötődő érdekességekről, illetve arról beszélt előadása során, hogy a meteoritokból hogyan lesznek kívánságteljesítő hullócsillagok a Földön.
Az emberiség a csillagokat két fontos dologra használta. Az egyik az időmérés, a másik a tájékozódás. A magyar nép a Vénusz bolygót esthajnalcsillagnak nevezi, mert az ég egyik felében az esti égbolton van, mint most is, míg majd ősszel és karácsony előtt a reggeli égbolton lehet megnézni – közölte az Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló – vagy ahogy sokan ismerik, a Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló – igazgatója. Könnyű József mesélt még az Ökörhajcsár csillagképről, amely kora tavasszal megjelenik a keleti égbolton és október 30-án lenyugszik a nyugati látóhatáron.
Egy Hold egy szemcséjét is láthatták testközelből az érdeklődők
Amíg ez a csillag látható, addig a jószág kint lehet a legelőn, ezért ökörhajcsár a neve. A másik a nagy nyári háromszög. A Sas, a Hattyú és a Lant csillagképek legfényesebb csillaga egy egyenlő szárú háromszöget alkot. Amikor éjfélkor a fejünk felett van ez a nagy háromszög, az Péter-Pál napja, akkor kezdődhet az aratás – mondta Könnyű József, aki arra is kitért, hogy a magyar nép ezt a nagy háromszöget aratóháromszögnek nevezte. Érdeklődésünkre a salgótarjáni csillagász azt is elárulta, hogy az előadás idején az érdeklődők megtekinthették a Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány csillagvizsgálója kiállítási anyagát, amelyben olyan különlegességeket is megcsodálhattak, mint pénzérmékbe foglalt meteoritok, vagy holdkőzetet, amit az asztronauták 1969-ben hoztak bolygónkra a Föld körül keringő égitestről, és 40 évvel később kisebb darabokat, vagyis morzsákat pénzérmékbe foglaltak. Emellett csodás asztrofotók, csillagászati témájú bélyegek és bankjegyek is megtekinthetők voltak. Hozzátette: Gőz Gáborral közös terveik között szerepel, hogy az előadást és a kiállítás anyagát a környékbeli művelődési házakban is bemutatják az univerzumunk iránt érdeklődőknek.
Videó link: Csillagászati kiállítás Salgótarjánban
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2026/08/meteorit-hullocsillag-perseidak-salgotarjani-csillagasz
