A Mars Alapítvány kampányában az autista emberek nehézségeire hívja fel a figyelmet, amik akadályozzák őket a hétköznapi életben olyan egyszerű dolgok kapcsán, mint például a bevásárlás vagy a tömegközlekedés, s amelyek az emberek többsége előtt ismeretlenek. A kampány célja, hogy közelebb hozza az autista emberek világát. A most közzétett kisfilmben érzékszerveinkkel ugyanazt érzékelhetjük, amit a főszereplő autista kisfiú a bevásárlóközpontban.
Csak Budapesten naponta minimum egy autizmus diagnózist adnak ki. A legoptimistább becslések szerint is minden 100. gyerek autizmussal jön világra. Az Autizmus nemzetközi hetének kezdetén a Mars Alapítvány kampányában VR filmen keresztül mutatja meg, mit érez egy autista gyerek.
Egy idén nyáron záródó több éves, 16 EU-s országban zajló kutatás előzetes adatai szerint az alsó-tagozatos iskolás korosztály 1%-a autista. Ez Magyarországon 100 000 embert jelent. Az autizmus diagnózisok száma erőteljes emelkedést mutat az egész világon, ezért az ENSZ 2007-ben április 2-át az autizmus világnapjává nyilvánította.
A Mars Alapítvány kampányában az autista emberek nehézségeire hívja fel a figyelmet, amik akadályozzák őket a hétköznapi életben olyan egyszerű dolgok kapcsán, mint például a bevásárlás vagy a tömegközlekedés, s amelyek az emberek többsége előtt ismeretlenek. A kampány célja, hogy közelebb hozza az autista emberek világát. A most közzétett kisfilmben érzékszerveinkkel ugyanazt érzékelhetjük, amit a főszereplő autista kisfiú a bevásárlóközpontban. A kedden bemutatott kisfilmet VR eszközök segítségével nézhették meg az érdeklődők.
Oravecz Lizanka, aki felnőttként kapott asperger diagnózist, és szakértőként segíti a Mars Alapítvány munkáját. – Autistának lenni olyan, mintha egyszerre lennék süket, néma, vak. Süket vagyok, amikor zajban kell meghallanom a másik embert, viszont denevérfülű, ha csend van. Néma vagyok, ha hirtelen kell válaszolnom, mert nagyon szorongok, pedig amúgy rengeteget beszélek. Elvakítanak a fények, miközben élesen látok minden apró porszemet a levegőben, vagy észreveszem a legapróbb változásokat is a környezetemben. Sokszor vagyok vak szociálisan is.”
Magyarországon 1989 óta létezik autizmus diagnosztika. A diagnózist nyújtó intézmények legtöbbjének azonban sem ideje, sem módja nincs arra, hogy az autizmus diagnózis után támaszt, információt nyújtson a családoknak. A Mars Alapítvány ezt a hiányt pótolja szülőknek nyújtott tréningjeivel és online tanácsadással.
„Az Egyesült Államokban vagy Angliában a diagnózis felállítása után a család intenzív segítséget kap. Ilyenkor a szakember rendszeresen találkozik a szülőkkel, tréninget tart nekik, meglátogatja őket az otthonukban, segíti az iskolaválasztást. Nálunk ez nem így van – mondja Szilvásy Zsuzsanna, a Mars Alapítvány vezetője, aki egyben a WHO autizmus szakértője. – A szülők már akkor elvesznek a rendszerben, amikor az autizmus gyanúja felmerül. Legendaszerűen terjednek a hírek jó diagnosztikai helyekről, különböző fejlesztésekről, amik segíthetnek, olyan óvodákról és iskolákról, amelyek beveszik ezeket a gyerekeket. Hivatalosan az autizmus fogyatékosságnak számít, ezért az egészségügyi rendszernek biztosítania kellene valamilyen bevett útvonalat. De ez nem történik meg, a szülők egymástól és honlapokról tájékozódnak.”
A Mars Alapítvány Autizmus 1.0 néven indított tréningsorozata ezt az információs hiányt akarja pótolni országszerte az érintett családok számára.
Az autista gyereket nevelő szülők itt jelentkezhetnek a képzésekre: http://marsalapitvany.hu/autizmus-1-0/
(Forrás: www.civilhirugynokseg.hu)