179 éve született a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. A Mikszáth Kálmán Társaság szervezésében megemlékezéssel és koszorúzással tisztelegtek a legnagyobb palóc emléke előtt Balassagyarmaton, Herczeg Klára Mikszáth szobránál a Civitas Fortissima téren.
Születésének 179. évfordulóján Salgótarján mellett Balassagyarmaton is megemlékeztek január 16-án Mikszáth Kálmánról, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjáról.
Az ünnepi megemlékezésen Pásztor Sándor, a Mikszáth Kálmán Társaság alelnöke köszöntötte a megjelenteket. Ezt követte a Balassi Bálint Gimnázium diákjainak ünnepi műsora, majd az iskola igazgatója, Mogyorósi Attila mondott ünnepi beszédet. Ebben kiemelte, Mikszáth Kálmán olyan író volt, akinek művészete nem érthető meg az életrajz történelmi és földrajzi hátterének ismerete nélkül.
Éppen azért állunk most itt, mert az a táj, amely őt, mint írót híressé tette, a mi szűkebb hazánk, amelynek levegőjét – ha az akkorinál romlottabb állapotában is – naponta szívjuk, használjuk, hogy erőnk legyen életünk küzdelmeihez – mondta Mogyorósi Attila. Hozzátette: – Fontos ez a táj számunkra, mert mindannyian tudjuk, hogy az itt szerzett emlékek tették Mikszáth Kálmánt híressé, s az ő tolla vitte be a magyar köztudatba a palóc vidék, a palóc kultúra létezését, sajátosságait.
Mikszáth Kálmán sosem tagadta meg nógrádi identitását
Az igazgató kiemelte, ugyan Mikszáth Kálmán nem sokat nyilatkozott a szülőföldjéről, nem emlékezett, nem nosztalgiázott régi barátairól, kalandjairól, legfeljebb érzelmi alapon fogalmazta meg kötődését – de soha egy percre sem tagadta meg nógrádi identitását.
Beszédében kitért arra is, fontos kell, hogy legyen számunkra a palóc vidék minden anyagi, társadalmi és szellemi értékével együtt, mert a globalizáció kihívásai következtében veszélyben a hazaszeretet, és szűkebb hazánk tisztelete is. Rámutatott arra is, csökken a város, a vármegye, és az ország lakosságszáma is, de meggyőződése, amit Mikszáth Kálmán példája is mutat, hogy a szülőföldhöz való ragaszkodás kialakítását már kisgyermek korban kell elkezdeni, és a családalapító felnőtt koráig folytatni kell.
Mikszáth Kálmánnak is el kellett mennie ahhoz, hogy felismerje: az ő ereje, tehetsége, ebből a földből, az itt tapasztalt világból ered – nekünk, akik most itt állunk, pedig az ő élete, művei kell, hogy jelentsék azt az erőt, önbizalmat, hogy értékes az a föld, az a táj, ahol mi felnövünk, ahol élünk, értékes, és érdemes a jövőnket is tervezni – hangsúlyozta Mogyorósi Attila, majd hozzáfűzte: – Ehhez persze értenünk kell az ő nyelvét. És ez a következő bökkenő: tudjuk, hogy művészetének másik nagy értéke írói nyelve, hiszen az, hogy hogyan mondja, legalább annyira fontos, mint az, hogy mit mond.
Fontos, hogy a következő generációk számára tovább örökítsük szülőföldünk és a múlt értékeit
Az igazgató hangsúlyozta, pedagógusként azt tapasztalja, hogy a tanítás, a tananyag – köztük a szépirodalmi szövegek – nyelvi kódja és a tanuló ifjúság nyelvi kompetenciája rohamosan elhatárolódik egymástól.
Azonban a média térhódításának pozitív hozadéka, hogy újra érdekessé vált az ember személyisége, és így a tanításban az életrajzokon át újra megközelíthetőbb, megfoghatóbb lehet:
- a tudósok,
- az írók,
- és a költők munkássága.
A megismerés folyamatában pedig nagy segítségükre vannak a múlt nagyjairól való, maihoz hasonló megemlékezések és a múzeumok, ahol a tankönyvekben leírt fogalmak kézzel fogható konkrét tárgyakká válnak.
Az igazgató a beszédét végül azzal zárta, ne csak őrizzük, hanem a következő generációk számára örökítsük tovább szülőföldünk és a múlt értékeit. Végül az esemény zárásaként a résztvevők elhelyezték a megemlékezés virágait Herczeg Klára Mikszáth szobránál.
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2026/01/mikszath-kalman-balassagyarmat-megemlekezes-paloc-videk