Messze szállt a szomorú dallam: megható, ahogy az elhunyt nógrádi vadászokra emlékeztek

Messzire vitte a vadászkürtök hangját a szél hétfőn délután Bárnában, talán az égig is elért. Elhunyt vadászok előtt hajtottak fejet a Bárna-Vad Kft. vadászháza előtt álló kopjafánál, ahogy 2008 óta minden szeptemberben. Megemlékezést tartott az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Vármegyei Területi Szervezete hétfőn délután, amelynek ezúttal is a Bárna-Vad Kft. biztosított helyszínt a vadászház előtt álló kopjafánál. A fő vadászidény kezdetén 17. alkalommal tisztelegtek az elhunyt vadászok emléke előtt.

Fotó: nool.hu

Elhunyt vadászok emléke előtt hajtottak fejet

Vadászkürtök szignáljai és a Vadászhimnusz nyitották meg az emlékműsort, amelyen elhangzott: immár 17. éve hajtanak fejet Bárnában, a kopjafa előtt azok előtt a vadásztársak előtt, akik már nincsenek közöttünk. Ők azok, akik életük során a természet őrzőiként alázattal és tisztelettel éltek. A vadászat számukra nem csupán szenvedély volt, hanem életforma, hagyomány és közösség. 

 Egy újabb év telt el, s most ezen a napon ismét némán hajtjuk meg fejünket elhunyt társaink előtt. Sajnos a táblán sokasodó nevek már csak lelkiségükben vannak itt velünk, kiknek ereiben csak úgy, mint a miénkben is, egy egyedi szenvedély iránti vágy éltető ereje csörgedezett egykoron – fogalmazott emlékező beszédében Zám Zalán, a  Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Vármegyei Területi Szervezetének sportvadász alelnöke. 

Hiszem és vallom, hogy a természet ismerete, szeretete és a természeten keresztül a teremtett világnak a megértése, elfogadása, alázattal való megközelítése jobb emberré kell, hogy tegyen bennünket. – tette hozzá.

Legyen időnk megállni és emlékezni!

Hozzátette: – Az erdőt ne csupán a vadászatért szeressük, hanem annak végeláthatatlan csendjében megszületendő pillanatokért. A tisztelet embertársaink iránt, és a természetben megszületett vad iránt egyre jelentéktelenebbé válik, mert nem akarjuk, hogy legyen időnk megállni, elmélkedni, emlékezni, hisz mindenkit elvakít a pénz és a dicsőség fényessége. 

Itt állunk most némán, hallgatón, s talán egy pillanatra megérinti lelkünket elhunyt szerettünk. Kérve kér, hogy szeress, szeresd a természetet, szeresd úgy, mint engem, mint a gyermekedet, mert hidd el addig kell szeretni, amíg van, amíg lehet, mert ha szólnak, nekünk is mennünk kell, és nem marad majd más, csak az emlékezet – zárta gondolatait Zám Zalán. 

A rendezvény koszorúzással zárult, az emlékezők elhelyezték virágaikat a kopjafánál. Az esemény a házigazda Bárna-Vad Kft. vendéglátásával és baráti beszélgetéssel fejeződött be.

Videó link: Elhunyt vadásztársak előtt hajtottak fejet Bárnában

https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/09/elhunyt-vadaszok-megemlekezes-vadaszkurt-fohajtas

Scroll to Top