Innovatív kezdeményezés indult hódító útjára egy Nógrád vármegyei szakembernek köszönhetően. Az Országos Őzgidamentési Program a napokban ért véget. A hőkamerás drónokkal megvalósított akció megálmodója, Szabó László, a Nógrád Vármegyei Vadász Szövetség elnöke osztotta meg velünk és olvasóinkkal a programmal kapcsolatos első tapasztalatokat és eredményeket.
A kaszálási időszakban évről évre sok gida, valamint a földön fészkelő madár otthona esik áldozatul a betakarítást végző munkagépeknek. Az idei volt az első olyan év, amikor hazánkban a szántóföldeket és kaszálókat hőkamerás drónok képében óvó „tekintet” pásztázta végig keresve az ártatlan, de menekülésre még nem képes életeket. Az ötlet Szabó Lászlótól, a Nógrád Vármegyei Vadász Szövetség elnökétől, az Országos Magyar Vadászati Védegylet drónszakbizottságának elnökétől származik. A szakember érdeklődésünkre beszámolt a napokban véget ért első Országos Őzgidamentési Program eredményeiről.
A magyar vadgazdálkodás szolgálatába állították a drónokat
Arra a kérdésre, hogy hogyan is indult el a kezdeményezés, Szabó László kifejtette: még 2024 októberében a felvetése nyomán megalakult az OMVV-n belül a drónszakbizottság azzal a céllal, hogy bevezesse ezeket a távolról irányított légi járműveket a magyar vadgazdálkodás szolgálatába.
– Most, július elején ennek a projektnek az egyik programrésze fejeződött be, amelynek keretében őzgida, valamint földön fészkelő védett, vagy nem védett madarak fészekaljainak a mentés folyt – mondta a vármegye vadász szövetség elnöke, aki arra is rámutatott: a vártnál sokkal jobban sikerült, minden megyében volt lehetőség kipróbálni az újdonságot.
Hajnalban már pásztázták a táblákat
A gyakorlatban a program úgy nézett ki, hogy a gazdákkal egyeztették, hogy mikor tervezik indítani a kaszálást.
– Az adott napon hajnal 3 óra 30 perc és 4 óra között már rendszerint kint voltak a csapatok, azaz egy pilóta, aki a drónt irányította és mellette 2-3 kereső ember.
A kaszáló felett reptetve a hőkamerával felszerelt eszközt pásztázták a területet. Amint a kijelzőn megjelent a hőforrás, a keresők elindultak a megadott irányba.
Amikor megtalálták a gidát regisztrálták, illetve ellátták számozott füljelzővel – ismertette a folyamatot Szabó László, aki azt is elárulta, hogy végül az apróságot szagtalanított gumikesztyűvel és fűvel megfogva áthelyezték egy olyan területre, ahol az anyja könnyen, ugyanakkor a betakarítást végző gépektől biztos távolságban rátalálhat.
Fészekaljakat is mentettek
A gidák mellett a fészekaljak mentésére is fókuszált a program. Szabó László aláhúzta, fészekaljból jóval kevesebbet találtak, mint gidából.
– Ezeknél az eseteknél a fészket a helyszínen lévők egy dobozzal takarták le, amit a betakarítógépekkel a gazdák kikerültek a munka során. A jövőben szeretnék bevonni az akcióba a Magyar Madártani Egyesületet, illetve az állatvédőket, hiszen közös érdekünk, hogy ilyen módszerrel tegyünk a védett vagy nem védett, földön fészkelő madaraink védelméért – hangsúlyozta a drónszakbizottság elnöke, aki arra is kitért, hogy az érintett, védett fajok között található például:
- a haris és
- a túzok is.
Közel 40 nógrádi kis gida menekült meg
Kezdeti nehézségek, mint minden kísérleti jelleggel indított projektnél, itt is akadtak.
– A szükségesnél kevesebb volt a drón és a pilóta is, így jövőre a számukat mindenképp növelni szeretnék. Emellett sok gazda nem is tudott róla, hogy indult egy ilyen lehetőség.
Tettünk egy törvénymódosítási javaslatot, amely arra ösztönözné a gazdákat, hogy jelezzék a kamara felé, hogy mikor tervezik a kaszálást, betakarítást.
A gazdák és a helyi vadászatra jogosultak közötti kommunikáció kiemelten fontos szereppel bír abban, hogy ez a program a jövőben is sikeres lehessen, ugyanis természetesen mindenképpen folytatni szeretnénk! – hangsúlyozta Szabó László, aki az eredményekkel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy országosan 278 gidát tudtak megmenteni a munkagépek elől, míg Nógrád vármegyében 37 kis állat menekülhetett meg a hőkamerákkal felszerelt drónoknak köszönhetően.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni!
A szakember azt is kiemelte, hogy az erdőjárók, vagy a szabadban sétálók, ha a földön elfekve kis őzgidát, vagy szarvas borjút találnak, akkor ne menjenek a közelébe, de ami még ennél is fontosabb: semmiképp se érintsék meg a kis állatokat.
– Nem kell őket megmenteni, nincsenek veszélyben, hiszen számukra ez egy természetes védekezési ösztön. Ha békén hagyják őket, és az emberek eltávolodnak, a suta vagy szarvastehén visszamegy arra a helyre a kicsinyéért, ahol elrejtette – hangsúlyozta Szabó László, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a kutyatulajdonos kirándulók különösen ebben az időszakban csak pórázon sétáltassák a házi kedvencüket.
A civileket is bevonnák
Azzal kapcsolatban, hogy milyen fejlesztéseket, változtatásokat terveznek bevezetni az Országos Őzgidamentési Programban Szabó László kiemelte: mindenképp szeretnék, ha az érdeklődő civilek is megismerhetnék az akciót, amely keretében egyfelől ismeretanyagot adnának át az érdeklődőknek, másfelől pedig magát a gidamentést is nyomon követhetnék azok, akik nem riadnak meg a hajnali időponttól.
Végül a vármegyei vadász szövetség elnöke köszönetét fejezte ki a segítségért és a közreműködésért azoknak a hivatásos vadászoknak, vadászatra jogosultaknak, és gazdáknak, tájegységi fővadászoknak és civileknek, akik csatlakoztak az első drónos gida és fészekaljmentéshez.
Videó link: Az apci gidamentés
https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/07/dron-orszagos-ozgidamentesi-program-eredmenyek