Tavasszal sokszor hallunk szirénázó tűzoltóautót szabadtéri tüzekhez vonulni. Vannak, akik úgy akarják rendbe tenni a gazos területet, a házuk végében a nádast, hogy meggyújtják azt. Keveseknek jut eszébe, hogy az abban található rendkívül gazdag élővilágot is elpusztítják.
Tavasszal sokszor emelkednek füstoszlopok a magasba a nádasokból. Sokan úgy vélik, hogy a száraz növényzet meggyújtásával megszabadulhatnak az abban megbúvó kártevőktől, és a gazos területet is rendbe teszik ezáltal. Az is előfordul, hogy csak saját szórakoztatásukra gyújtanak tüzet az emberek, elsősorban a fiatalok gondolják jó ötletnek eldobni az égő gyufát. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy természetkárosítást követnek el. Amennyiben ugyanis közelebbről megnézzük, rendkívül gazdag élővilág bújik meg a nádasokban, a száraz fűben.
– A mezőgazdasági kultúrához köthető kártevők azonban általában nem ezeken a helyeken találhatóak, így az égetéssel nem oldódik meg ez a probléma.
Sőt, öngólt rúgnak, akik tüzet gyújtanak a természetben, ugyanis éppen azokat a madarakat, kétéltűeket, rovarokat, hüllőket és emlősöket, valamint azok életterét és otthonát pusztítják el, amik gyérítenék a kártevőket – fogalmazott Molnár Márton, a Magyar Madártani Egyesület Nógrád Megyei Helyi Csoportjának titkára.
Az április közepén fellobbanó láng még veszélyesebb, hiszen ekkor már vannak olyan madárfajok, amelyek fészket és abba tojásokat raktak.
Mint mondta, törvény tiltja a védett állatfajok élőhelyének és egyedeinek elpusztítását, ezért természetvédelmi bírság szabható ki azokra, akik ennek ellenére meggyújtják a madaraknak és kétéltűeknek otthont biztosító nádasokat.
A közelmúltban történt egy kirívó tűzeset, ami különösen nagy kárt okozott a természeti értékekben – tájékoztatott Molnár Márton. – Kisterenye-Bányatelepnél, a Tarján-pataki mocsárként emlegetett nádas egésze leégett. A terület jó helyszínt biztosított egyesületünk oktató, bemutató tevékenységéhez. Madárgyűrűzéseket is szoktunk itt tartani. A természet rendkívül gazdag élővilágának mindennapjaiba engedett betekintést a nádas. Szürke gémek költőtelepének adott helyet, ahol nádi énekesmadarak, récék, sárszalonkák tömegei fordultak elő. Sőt fokozottan védett fajok, mint például a bölömbika is megtalálható volt ezen a területen. Tavasszal ugyan újra fog nőni a nád a felperzselt földön, azonban az nem lesz alkalmas fészkelésre. Ahhoz ugyanis többéves növényzet szükséges, ami fészekanyagként és búvóhelyül is szolgál a madaraknak. Hosszú idő kell ahhoz, hogy regenerálódni tudjon ez a terület.
A kisterenyei élőhelyen annyi védett madárfaj fészkelt, hogy a tűzzel okozott természetvédelmi kár több millió forintra rúg. Ez már nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, ami letöltendő, akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható – húzta alá az egyesület titkára, aki arra is kitért: nagy probléma, hogy hazánk területén a vizes élőhelyek rohamosan tűnnek el, ami a nádi- és vízimadár-állomány jelentős csökkenését eredményezi.
Ehhez a tendenciához járulnak hozzá a nádaségetések is. Éppen ezért lenne fontos, ha tudatosulna az emberekben, hogy a pusztítás, amit a tűzgyújtással okoznak, felborítja a természet egyensúlyát.
Növeli az üvegházhatást az égetés – A szabadtéri tüzeknél ritkán derül fény az elkövetők kilétére, mert kevés esetben érhetők tetten – hangsúlyozta Pintér Zsolt, az MME aktivistája. – Kevesen tudják, hogy jogszabály tiltja a nádasok égetését, több százezer forintos büntetést kockáztat, aki meggyújtja. A tarlóégetés is bejelentés- és engedélyköteles tevékenység. Mint mondta, a tűzeseteknél általában az épített és az anyagi tulajdon védelmére törekednek a szakemberek is, sajnos még nincs a köztudatban, hogy egy-egy terület felperzselésével természeti értékeket pusztítanak el. Ezzel sokszor helyrehozhatatlan kár keletkezik. Mindezeken túl a klímavédelemmel is szembemegy az, aki égetéssel akar rendbe tenni egy területet: ilyenkor hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a levegőbe.