GINOP-3.3.3-17
Magyarország Kormányának felhívása országos hatáskörű, illetve helyi kezdeményezésű programok megvalósítására az online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban, valamint a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) és IKT Zöld Könyv digitális kompetencia pillérében célul tűzte ki a társadalom digitális felzárkóztatását. A digitális alapkompetencia elsajátítását követően cél a minőségi internethasználat, azaz a digitális eszközök és szolgáltatások (különös tekintettel az e-közszolgáltatásokra, e-egészségügyi szolgáltatásokra) népszerűsítése, használatukra való ösztönzés, különösen a kistelepüléseket, illetve a hátrányos helyzetű csoportok körében.
A cél elérését a Kormány civil szervezetek együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
– a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt legalább 2 millió és legfeljebb 36 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig; – a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
– projektjük megvalósításával hozzájárulnak, hogy a digitális világból kimaradó állampolgárok nyitottá váljanak a digitális eszközök és szolgáltatások megismerésére és így a lakosság minél tágabb köre lépjen be a digitális világba;
– a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.
1. A tervezett fejlesztések háttere
1.1 A Felhívás indokoltsága és célja
Az internetet egyre többen használják nap, mint nap a leghétköznapibb élethelyzetekben is. A magyar lakosságnak azonban még mindig jelentős hányada soha nem próbálta ki az internetet, így nincs személyes tapasztalata annak előnyeiről.
A digitális eszközök használatából kimaradó, digitális készségekkel nem rendelkező társadalmi rétegek már jelenleg is komoly lemaradásban vannak. Egyre több munkahely betöltésének alapfeltétele az IKT eszközök használatának képessége, így a tudás hiánya tartósan konzerválja a leszakadó csoportok hátrányos helyzetét. Az információkhoz való, gyakorlatilag korlátlan hozzáférés, az IKT eszközök és szolgáltatások igénybe vétele minden vonatkozásban javítja az érintettek életminőségét és munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségeit. Sokan azonban ezt a helyzetet nem ismerik fel, vagy nem látják akkora jelentőségűnek, ezért nem is tesznek semmit a helyzet megváltoztatása érdekében.
A digitális alapkészségekkel nem rendelkezők magas aránya a nemzetgazdaság szintjén a növekedés és a foglalkoztatás, végső soron tehát a versenyképesség korlátjaként jelenik meg, egyben potenciálisan komoly társadalmi feszültségek forrása és a szociális egyenlőtlenségek újratermelődésének egyik okozója. A digitális készségek hiánya főként a vidéki, alacsony státusú és végzettségű állampolgárok munkaerő-piaci kilátásait és életminőségét rontja, akik körében egyébként is a legalacsonyabb a foglalkoztatottság.
A digitális készségek hiánya tartósan és egyre nagyobb mértékben konzerválja a leszakadó csoportok hátrányos helyzetét – ráadásul éppen azok a rétegek a leginkább elutasítóak az internet használatával és infokommunikációs képzések igénybevételével kapcsolatban, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Tehát a digitális írástudás hiánya önmagában versenyhátrányt jelent és hozzájárul a hátrányos helyzet konzerválásához, hosszabb távon pedig elmélyítéséhez.
A digitális készségek fejlesztése ezért mind az oktatási rendszeren belül, mind a felnőttek körében alapvető versenyképességi kérdés; emellett jelentős esélyegyenlőségi és életminőségbeli tartalékokat rejt. A digitális készségek fejlesztése nemcsak a munkavállalók foglalkoztathatóságát (és ezzel versenyképességét), életminőségét és társadalmi közérzetét javítja, hanem a teljes digitális ökoszisztémára pozitív hatást gyakorol:
a magasabb használati arányoknak köszönhetően javítja a digitális infrastruktúra kihasználtságát, s ezzel a fejlesztések megtérülési mutatóit, ami további fejlesztéseket tesz lehetővé;
– élénkíti a digitális gazdaság termékei és szolgáltatásai iránti keresletet, amivel további fejlesztéseket generál;
– ösztönzőleg hat az innovációra és a vállalkozói kedvre (startupok);
– növeli az IT-szakmák iránti nyitottságot, s ezzel enyhíti a krónikus informatikus-hiányt;
– új befektetéseket (FDI) vonz az országba;
– keresleti nyomást gyakorol az e-közigazgatási fejlesztésekre, ami javítja a szolgáltatások kínálatát és minőségét;
– javítja a közigazgatásban és a közszférában dolgozók digitális készségeit, ami hozzájárul a szolgáltatási színvonal további javulásához.
A lakosság körében a legfrissebb felmérések szerint még mindig jóval az uniós átlag alatti az internet-hozzáféréssel rendelkezők, illetve az internetet tranzakciós (e-kereskedelmi, e-közigazgatási) célokra is használók aránya. A hátrányos helyzetű térségekben, illetve csoportok körében 30% feletti az alap digitális készségekkel nem rendelkezők aránya.
A magukat rendszeres internetezőknek vallók körében is magas azoknak az aránya, akik csak kommunikációra, szórakozásra, vagy közösségi média és alkalmazások használatára korlátozzák tevékenységüket, de soha nem vesznek igénybe online szolgáltatásokat, nem használják az internetet például álláskeresésre, vásárlásra, elektronikus ügyintézésre.
Nemzetközi példákat nézve az internettől távol maradók bevonása leghatékonyabban a családi, baráti, vagy munkatársi körben lehetséges. Ennek érdekében jöttek létre az úgynevezett közösségi internet hozzáférési helyek is, amelyeknek célja, hogy a betérők helyben, közel, ismerős környezetben, helyi segítő közreműködésével ismerkedjenek meg a digitális világgal, a digitális szolgáltatásokkal.
2 Forrás: Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020
A Kormány a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) és a Zöld könyv az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztési irányairól című dokumentum Digitális kompetenciák pillérében célul tűzte ki, hogy
– a felnőtt lakosság körében 2016-ra a digitálisan írástudatlanok (azok, akik még soha nem használtak internetet) aránya csökkenjen 40% alá, 2020-ig pedig 30% alá;
– 2016-ra a rendszeres internethasználat (azok, akik legalább hetente egyszer interneteznek) mutatója érje el a 65%-ot, a hátrányos helyzetűek esetében pedig az 50%-ot, 2020-ra pedig a 75, illetve 60%-ot;
– 2016-ra a felnőtt lakosság 50%-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat; 2020-ra a felnőtt lakosság 50%-a vásároljon online.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (a továbbiakban: GINOP) 3. prioritása is megfogalmazza, hogy komoly piaci kudarc van a felnőtt lakosság digitális készségének fejlesztése terén, azaz a piac önmagában nem képes biztosítani, hogy a digitális alapkészségekkel nem rendelkező lakosság megfelelő képzési programokon vegyen részt vagy legalább nyitottságot mutasson a digitális világ felé. Márpedig a digitális készségek nagyarányú hiánya nemcsak az érintett lakossági csoportok munkaerőpiaci versenyképességét ássa alá, hanem veszélyezteti a digitális infrastruktúra, a digitális gazdaság és a digitális állam fejlesztésére fordított jelentős források megtérülését is.
Összehangolt beavatkozás nélkül a fejlesztéssel érintett probléma nem kezelhető. A NIS-ben és a GINOP-ban szereplő célok és intézkedési javaslatok egymásra is épülnek, egymást támogatják, az azok közötti szinergia megteremtése kiemelt cél.
A fent megfogalmazott célok csak akkor érhetőek el, ha az állam tudatos és magas szinten koordinált beavatkozások révén csökkenti a digitális készségekkel nem rendelkezők számát, esélyt teremtve az egyéb területeken is leszakadással fenyegetett társadalmi rétegek felzárkóztatására is.
A GINOP 3. prioritás a digitális készségek tekintetében két célt fogalmaz meg:
– egyrészt fejleszteni szükséges a közösségi internet-hozzáférési pontok infrastruktúráját és szolgáltatási kínálatát, ahol kiemelt cél a már meglévő és újonnan létrehozandó közösségi internet hozzáférési pontok informatizáltsági szintjének 2020-ra történő megvalósítása és az általuk nyújtott szolgáltatások (offline és elektronikus) bővítése. E cél megvalósítását szolgálja a GINOP-3.3.1. „Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése” című kiemelt projekt.
– másrészt meg kell teremteni az igényt arra, hogy az érintett társadalmi csoportok meg akarják ismerni a digitális világot, és tudatosuljon bennük, hogy milyen előnyökkel jár az életükben az internet használata.
Jelen projekt ez utóbbi célkitűzés megvalósításához kíván hozzájárulni a digitális készségekkel nem rendelkezők digitális világ iránti nyitottságát, motivációját erősíteni hivatott helyi és országos projektek támogatásával.
A projekt célja végső soron az, hogy a digitális világból kimaradó állampolgárok érzékenyítésével tegye nyitottá őket a digitális eszközökkel és szolgáltatásokkal való megismerkedésre, és ösztönözze őket, hogy tegyenek lépéseket a digitális kompetenciáik fejlesztése érdekében – akár a közösségi internet-hozzáférési pontok mentori szolgáltatásának igénybe vételével, akár a családjuk, szomszédjuk, ismerőseik segítségével. Külön figyelmet érdemel a fogyatékkal élők digitális világba való integrálásának elősegítése, esélyegyenlőségi szempontok következetes érvényesítése.
Még egyszerűbben fogalmazva: a projekt célja a digitalizációtól ismeretek vagy motiváltság hiányában, illetve az újtól való félelem miatt elzárkózók „felrázása”: minden aktív és potenciális munkavállalónak rá kell ébrednie arra, hogy digitális felkészültség hiányában egyre kisebb esélye lesz a munkaerőpiacon. Továbbá az inaktívak és az idős korosztályok körében is tudatosítani szükséges a digitális írástudás elsajátításának esélyegyenlőségi dimenzióját és életminőség-javító potenciálját. Mind a hazai kezdeményezések, mind a nemzetközi tapasztalatok azt jelzik, hogy csak szisztematikus beavatkozással, helyi szintű, integrált programokkal és a lemaradás valamennyi dimenziójára kiterjedő komplex szemléletmóddal lehetséges érdemi eredményeket elérni a felzárkóztatásban.
A jelen Felhívás előzményének tekinthető GINOP-3.3.2-16 „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése” c. kiemelt projekt, amelynek célja a digitális alapkészségekkel nem rendelkezők motivációjának erősítése, a digitális kompetenciák fejlesztését célzó állami, piaci és civil kezdeményezések koordinációja és módszertani támogatása, központi és helyi kommunikációs és motivációs tevékenységek megtervezése, megvalósítása és koordinációja, új szolgáltatások fejlesztése. Továbbá az említett projekt a helyi és országos szervezetek hasonló célú tevékenységeinek támogatására hivatott jelen GINOP-3.3.3-17 „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a digitális jólét megteremtésének elősegítése országos/ helyi civil és szakmai szervezetek támogatásával” című felhívás előkészítése volt.
A jelen konstrukció célja ennek megfelelően országos és helyi szervezetek helyi szükségletekre építő projektjeinek támogatása annak érdekében, hogy a lakosság minél tágabb köre lépjen be a digitális világba. A felhíváson támogatást elnyerő helyi és országos szervezetek központi koordináció, módszertani és kommunikációs támogatás mellett olyan, a helyi közösségekre és szükségletekre építő, a célcsoport sajátosságait és a célcsoport tagok élethelyzetét is figyelembe vevő projektekkel vesznek részt, amelyekben központi koordináció, módszertani és kommunikációs támogatás mellett motivációs tevékenységet folytatnak.
Jelen konstrukció keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
1.2 A rendelkezésre álló forrás
A Felhívás meghirdetésekor a támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,7 milliárd Ft, vissza nem térítendő támogatás.
Jelen Felhívás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
Jelen felhívás keretében min. 2 000 000 Ft, max. 36 000 000 Ft támogatásban részesülhetnek a támogatást igénylő szervezetek projektjük lebonyolításához.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 25-100
1.3 A támogatás háttere
Az Európai Bizottság 2015. február 13-i határozatában elfogadta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, amely a hazai gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének biztosítása érdekében kiemelt célként jelöli meg a vállalkozások növekedési potenciáljának javítását, gazdasági teljesítményének erősítését.
Jelen felhívást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium irányító hatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége, a Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság hirdeti meg a 1006/2016. (I.18) számú Korm. határozatban szereplő éves fejlesztési keret alapján.
- Ügyfélszolgálatok elérhetősége
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a
http://www.szechenyi2020.hu oldalon, hol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja!
- A projektekkel kapcsolatos elvárások
Kérjük továbbá, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
A támogatást igénylők olyan innovatív és mintaértékű projektjei kerülnek támogatásra, amelyek az állampolgárok igényei köré szerveződnek annak érdekében, hogy növekedjen körükben a digitális készségek megléte, ezáltal pedig az e-közigazgatási, e-kereskedelmi, e-egészségügyi, fogyasztóvédelmi szolgáltatások népszerűsége és használata. A programokban az új kihívásoknak megfelelően nagy hangsúlyt kap a személyre szabott, specifikus igényekre épülő megközelítés kialakítása.
A GINOP-3.3.3 konstrukció keretében helyi civil szervezetek (oktatási és kulturális közösségek, önkormányzati intézmények, közösségi hozzáférési helyek, szövetkezetek, helyi képviselettel rendelkező országos szervezetek – pl. egyházak, kamarák), a GINOP-3.3.2-16 „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése” konstrukció keretében kialakított központi koordináció, módszertani és kommunikációs támogatás mellett olyan, a helyi közösségekre és szükségletekre építő, a célcsoport sajátosságait és a célcsoport tagok élethelyzetét is figyelembe vevő projektekkel vehetnek részt, amelyekben egy központilag létrehozott eszközkészlet (motivációs csomag) elemeire támaszkodva motivációs tevékenységet folytatnak.
A támogatást igénylő szervezeteknek támogatási kérelmükbe be kell építeniük, hogy helyi tevékenység során mely eszközökre és miként kívánnak támaszkodni. A támogatott projektek segítséget kapnak ahhoz, hogy a saját igényeiknek megfelelően tudják alkalmazni az eszközöket, ami azért fontos, mert bár központi segítséget kapnak a projektjük lebonyolításához, de a helyi szervezetek jobban tudják, hogy az adott településen, térségben élők milyen módszerekkel szólíthatóak meg, így a központi eszközök használata csak integráltan vagy a helyi módszert támogatva valósítható meg.
Annak érdekében, hogy a konstrukció keretében igényelhető vissza nem térítendő források a lehető legjobb hatásfokkal hasznosuljanak, a GINOP-3.3.2-16 projekt keretében egy minősítési és kiválasztási szempontrendszer kidolgozása valósul meg, amely előzetesen minősíti a támogatást igényelni kívánó civil szervezetek projektjeit. A minősítési folyamat során sikeresen megfelelt civil és szakmai szervezetek tanúsítványt kapnak, amely az alapfeltétele lesz a vissza nem térítendő támogatás igénybevételének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a minősített projektek automatikusan az általuk igényelt összegű támogatásban részesülnek.
3.1 A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek
3.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek
3.1.1.1 Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:
- a) A projekt szakmai, operatív végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek:
Összhangban a központi módszertani támogatással, a koordinációt biztosító szervezet szakmai anyagainak felhasználásával, valamint a GINOP-3.3.2–16 „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése” projekt keretében jóváhagyott projekt mentén:
– Rendezvények és kitelepülések szervezése
– Tematikus helyi rendezvények szervezése (falunapok, klubok, kulturális események, versenyek, egyházi események, nyílt napok, előadások)
- A támogatási kérelmek benyújtásának feltételei
4.1 Támogatást igénylők köre
Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be azon Magyarország területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel rendelkező civil szervezetek, azon belül,:
- a) oktatási és kulturális közösség
- b) önkormányzat által fenntartott intézmények
- c) közösségi internet hozzáférési hely
- d) szövetkezet
- e) helyi képviselettel rendelkező országos szervezet (egyházak, kamarák)
- f) nonprofit korlátolt felelősségű társaság
- g) egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és a pártot)
- h) közalapítvány
- i) alapítvány
4.1.1 Gazdálkodási formakód szerint
- a) 121 – szociális szövetkezet,
- b) 123 – iskolai szövetkezet;
- c) 551 – egyház
- d) 552 – egyházi intézmény
- e) 559 – egyéb egyházi szervezet
- f) 541 – kamara
- g) 572 – nonprofit korlátolt felelősségű társaság
- h) 599 – egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet
- i) 575 – nonprofit közkereseti társaság
- j) 576 – nonprofit betéti társaság
- k) 573 – nonprofit részvénytársaság
- l) 529 – egyéb egyesület
- m) 561 – közalapítvány
- n) 562 – közalapítvány önálló intézménye
- o) 563 – egyéb alapítvány önálló intézménye
- p) 569 – egyéb alapítvány
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség.
4.2 Támogatásban nem részesíthetők köre
Az ÁÚF „Kizáró okok listája” c. részben felsoroltakon túl, az alábbi szempontok szerint nem ítélhető meg támogatás azon támogatást igénylő részére:
Aki nem rendelkezik a GINOP 3.3.2.-16 Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése” című kiemelt projekt keretében fejlesztett előminősítési rendszer által kiállított megfelelőségi tanúsítvánnyal.
Továbbá nem ítélhető meg támogatás az alábbi esetekben:
- a) amely olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek tartalma a Felhívásban megfogalmazott célokkal nincs összhangban;
- b) amellyel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az elődszervezete az APEH által indított végrehajtási eljárás van folyamatban a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában;
- c) amely, vagy amelynek a 651/2014 EU rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner- vagy kapcsolt vállalkozása ezen Felhívás keretében, adott naptári évben már részesült támogatásban;
Csekély összegű támogatás nem nyújtható:
- a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez,
- b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
- c) azon támogatást igénylő részére, amely azt mezőgazdasági termékek feldolgozásához vagy forgalmazásához használja fel, amennyiben
– a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
– a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
- d) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
- e) ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
- g) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
- h) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében történő végző vállalkozások számára teherszállító járművek megvásárlására.
4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
A támogatási kérelmek benyújtása 2017. június 30-tól 2018. március 31-ig lehetséges.
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is!
A nyilatkozat papír alapú példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el – postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1539 Budapest, Postafiók 684.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét.
- A finanszírozással kapcsolatos információk
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak!
5.1 A támogatás formája
Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
A vissza nem térítendő támogatás formája: visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás).
5.2 A projekt javaslat maximális elszámolható összköltsége
Jelen felhívás keretében a projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 40 millió Ft lehet.
5.3 A támogatás mértéke, összege
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 2 millió Ft és maximum 36 millió Ft;
A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 90%-a.
https://www.palyazat.gov.hu/ginop-333-17-
Pályázattal kapcsolatos dokumentumok: https://www.palyazat.gov.hu/ginop-333-17-
(Forrás: www.pafi.hu)