Megkezdődött a Közép-Európai Civil Konferencia Kecskeméten. A háromnapos nemzetközi fórum célja egy tíz évvel ezelőtt elindult eszmecsere kiszélesítése és rendszeressé tétele.
A fórum csütörtöki nyitónapján Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Törésvonalak a nyugat-európai demokráciában című előadásában azt mondta: a neoliberális világ tagjai elvárják, hogy mindenki elfogadja az általuk megfogalmazottakat, míg a kereszténydemokrata értékeket vallókat kigúnyolandónak tekintik.
Szerinte a törésvonalak következményei közé tartozik a vallásilag kialakult légüres tér, ami magával vonzotta az iszlámot. A gyarmatbirodalomból, főleg a muszlim világból érkező fiatalok radikalizálódni kezdtek, visszatérni őseik hitéhez, mert a nyugat által kínált globális, neoliberális világot nem tudták elfogadni. A civil szervezetek és politikusok felelőssége, hogy ezeket a törésvonalakat „rendbe tegyék” – jelentette ki.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a kormány eddigi jogi és pénzügyi intézkedései, támogatásai azt bizonyítják, hogy szoros együttműködésben munkálkodik a civil szektorral. A kormányzati célok megvalósításához ugyanis a valódi önkéntes társadalmi kezdeményezések elengedhetetlenek – fogalmazott.
Kiemelte: a magyar kormány soha nem rejtette véka alá, hogy néhány civil szervezettel – melyek száma az egy tucatot sem éri el – komoly értékrendi vitáik vannak, de a több mint 60 ezer civil szervezetet tekintve ez messze van egy egész szektorral való vitától. Azt mondta, a valódi civil szervezetek alulról jövő kezdeményezés útján, önként jönnek létre, és nem felülről létrehozott, mesterséges szerveződések, amiket esetenként „dollármilliókkal pumpálnak fel”. Hangsúlyozta: a valódi civil szervezetek helyi emberek problémáit felkarolva és helyi összefogással jönnek létre, szerepvállalásuk révén pedig markánsan hozzájárulnak a különféle társadalmi problémák kezeléséhez, és a valódi helyi közösségek szükségleteinek kielégítéséhez.
Simon János politológus, egyetemi tanár előadásában kifejtette: a magyar demokrácia pillére az a sok civil szervezet, melyek különböző térségi szinten aktívan működnek. Azt mondta, napjainkban a civil társadalom adja a demokráciának, a szabadságnak és a nemzetnek az erősségét. Ezt rendkívül fontosnak nevezte egy olyan globalizációs időszakban, amikor a nemzetállamok újjáéledtek és rájöttek arra, hogy képesek ellenállni a globalizáció „salakjának”.
Szerinte Nyugat-Európában a volt gyarmattartók szinte egyenként akarják szétszedni és alávetni a közép-európai országokat. Kijelentette: „álcivil” szervezeteket kívülről, pénzzel erőltetnek az országra az abból életformaszerűen élő külföldiek. A valódi civil szervezetek ezzel szemben a társadalom szerves létéből táplálkoznak, itt élnek és működnek. Közép-Európa jövője jelentős részben attól függ, hogy a civil társadalom reneszánsza tud-e továbbfejlődni és kiteljesedni – mondta.
Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester elmondta: a hagyományoknak köszönhetően és a széles összefogás eredményeként virágzó civil élet van a városban. Hivatalosan 2008 óta működteti Kecskemét a városi civil kerekasztalt, ahol több száz civil szervezet nyolc szakmai testületben fejti ki tevékenységét. A szervezetek az önkormányzat munkáját számos kötelező feladat átvállalásával segítik, így találva sokkal szélesebb körű, rugalmasabb és humánusabb megoldásokat – mondta.
Kiemelte: a városi támogatási program keretében évente 100 millió forintot osztanak ki, ami több mint 130 szervezetnek nyújt működéséhez anyagi támogatást.
(Forrás: www.kormany.hu)